Rendhagyó egy hordó szmóker? És a rácson füstölt baconbe csavart Oreo keksz? Lázadás, rock, újhullám: a kérdésekre Kurucz Robi válaszol.
Hol találkoztál a drum szmókerekkel? Mi az, ami megfogott benne?
Gyakorlatilag egy könyvben – a sokak által ismert BBQ Expedícióban – akadt meg a szemem ezen a kifejezésen, hogy “drum smoker”. Kép viszont nem volt róla, úgyhogy a google-ban rákerestem.
A képkereső nagyon sok, szép Amerikában gyártott szmókert kidobott, amik egyből megtetszettek és azonnal el is küldtem az öcsémnek, aki fémipari szakember. Ő maga is szeret a kertben sütögetni – ahogyan én is mindig szerettem – és akkor azt mondtam neki: “nézd már ez tök jópofa, ezt biztos meg tudjuk csinálni egy hétvége alatt nálad a garázsban”.
Elkezdtünk felhajtani hordókat, hogy egyáltalán, hol találunk megfelelő minőségűt. Néztünk mindenféle internetes BBQ-s fórumot, leírásokat, videókat, gyakorlatilag elkezdtük képezni magunkat, hogyan is kell elkészíteni egy profi drum szmókert. Néhány hét tervezgetés után megvolt minden, úgyhogy neki álltunk. Az első kettő elkészült és egész jól sikerültek. Akkor ott, úgy elégedettek voltunk a végeredménnyel. Aztán mutattuk az ismerősöknek, hogy “nézzétek, csináltunk egy ilyet”. Egyre többen mondták, hogy de jó, nekem is kellene ilyen. Láttuk, hogy mutatkozott némi igény arra, hogy akár kicsit komolyabban is foglalkozzunk ezzel és belevágtunk. Aztán gyorsan kitaláltuk a nevet is a brandhez. Már, ha lehet kicsit nagyképűen forgalmazni, hogy ez egy brand. Rockhill Smokers névre kereszteltük a mi kis családi vállalkozásunkat.
Miért pont Rockhill? Honnan a név?
Sokat agyaltunk, hogy mi legyen a név, és hogy valami üzenete mindenképpen legyen.
Mindkettőnk, én is és a testvérem is rock zene rajongó, így mindenképpen szerettük volna, hogy ez a szó megjelenjen az elnevezésben. Igazából mindenféle agyalás után, én kezdtem el nézegetni az Egyesült Államok térképét. Dél-Karolinában gyakorlatilag megtaláltam, megakadt a szemem Rock Hill városának a nevén és akkor egyből tudtam, hogy ez a név ez tök jó lesz nekünk. Kevesen tudják – még a BBQ-hoz értők sem biztos – hogy nem Texast tartják a BBQ-zás ős-államának, hanem éppen Dél-Karolinát. Az első írásos feljegyzések, régi dokumentumok a BBQ-t Dél-Karolinában említik először, tehát valószínűleg ez az igazi, ősi redneck BBQ-zásnak az állama. Mi a drum szmókerrel pont ezt a redneck vonalat követjük!
Nekünk sohasem a vendéglátóipar volt a célközönségünk, hanem azok a hétköznapi emberek, akik barátaiknak és a családjuknak sütnek a kertjükben.
A drum szmókerek Amerikában sem feltétlenül büfékben meg éttermekben pöfögnek. ezek tényleg a vidéki amerikaiak nagy becsben sütői! A drum szmókerről tudni kell, hogy azokban az államokban különösen népszerűek, ahol sok olaj van. Ezek az államok történetesen pont azok, akik a BBQ övbe tartoznak, az USA déli államai. Ahol sok olaj van, ott sok hordó is van és ezek a vidéki amerikaiak, jó mesteremberek, ügyes kétkezi munkások.
Ők jöttek rá, hogy ha a használt hordókat itt-ott megfúrom, meg így alakítom át meg amúgy, akkor abból gyakorlatilag tök jó kis szmókereket lehet csinálni. Ez az eredete a drum szmókernek.
Jóval később aztán megjelentek a töltényszmókerek is amik, ha végig gondoljuk, gyakorlatilag továbbgondolt vagy sorozatgyártásra alkalmassá tett drum szmókerek. Teljesen ugyanazon az elven működnek. Csak azok tojás formájuak, a drum szmókerek meg megőrizték a hordó formájúkat.
Mi ezt a hordó formát pont meg is akartuk tartani, ez így tetszik nekünk!
Több interjúban is elhangzott, hogy amit képviseltek az “backyard BBQ”? Mit értesz ezalatt?
A “backyard BBQ” nekem tényleg arról szól, hogy áthívom a haverokat szombat délutánra, mindenki hoz magával néhány sört, hoz pár üveg bort és a szmókerben ott van 2-3 oldalas, egy nagy tarja vagy épp rengeteg csirkeszárny, szól a kaliforniai punk rock (érdemes megkeresni Spotify-on a Rockhill Smokers BBQ playlistet! – a szerk.), jól érezzük magunkat!
Jókat eszünk, iszunk! Számomra ez az igazi BBQ! Amikor egy közösségi élmény a sütögetés. Nem feltétlenül az, hogy a gourmet irányba elmenjek, tudom annak is megvan a szépsége, művészete.
Engem például mindig vonzott az amerikai vidék gasztronómiája, bár az amerikai gasztronómiát sokan megkérdőjelezik, vagy megmosolyogják, hogy nincsen az amerikai gasztronómiának olyan óriási kultúrája. Sokan azt gondolják, hogy megáll a hamburgernél és a sült krumplinál, pedig azért nem. Nagyon sokféle irányzat van. Engem kifejezetten elkezdett érdekelni például a creol konyha, a cajun konyha, vagy az ilyen hillbilly konyha. Mindenféle Facebook-csoportokat bújok mostanában. Onnan próbálok recepteket ellesni, amik nem is biztos, hogy BBQ receptek. Mindig tetszik az a leleményesség vagy ötletesség, amik ezekben a receptekben megjelennek. A magyaroknak ez meglepő, megdöbbentő tud lenni.
Ilyen volt például az oreo keksz baconbe tekerve, szmókerben megsütve!
Amerikában kifejezetten sokan sütik.
Én egy halloweeni party alkalmával tettem vele egy kísérletet és meglepően jó volt! Először mindenki meglepődött a látványon, de aztán jóízűen megették. Például nekem nagy kedvencem egy szintén ilyen meglepő kaja, ami Amerikában közkedvelt.
Fog az ember egy nagy királydatolyát, kiveszi a magját, a mag helyére berak egy mandulát, majd az egészet beletekeri baconbe és megsüti a szmókerben. Elképesztően finom, kevés ennél jobb vendégváró falat létezik.
Ezt is nagyon sokan furcsállták elsőre, de azóta felvették az állandó receptek listájára és szeretik. Tök jó recepteket lehet az amerikai vidék konyhájában találni!
Milyen BBQ húsokat preferálsz? Értem ezalatt a készítést és a fogyasztást is.
Visszakanyarodnék oda, hogy Dél-Karolina. Ott inkább a sertéshús sütés megy, nem sütnek annyi marhát. Nálam is így van, hogy inkább sertéshúst szoktam sütni és sok csirkét.
Marhát azt kifejezetten ritkán szoktam készíteni. Tudom, hogy az valahol egy haladó szint, meg a csúcsa a műfajnak, de én nem szeretem valamiért annyira. Sokszor volt az, hogy kóstoltam offset szmókerben, rendes fatüzeléssel készült marhaszegyet és marhahúsokat. Nekem bevallom túl markánsak voltak ezek az ízek, túl füstösek. Én az enyhébben füstösebb dolgokat szeretem.
Sokan meglepődnek rajta, de nekem az első ilyen igazán nagy BBQ élményem az az első saját magam által szmókerben megsütött egész csirke volt. Akkor éreztem azt hogy, de jó, hogy belevágtam, mennyivel tudnám ezt még jobban?! Egy jó csirke megsütve egy szmókerban, az zseniális! Kifejezetten szeretek kísérletezgetni is – az oreo is így került a szmókerembe.
Nagyon szeretek például darált húsból készült dolgokat is sütni. Ott már általában keverem a marha és a sertéshúst, vagy csak marha húst használok. De tök jó a sajtos tésztával töltött darált húsos rolád, amit én bele szoktam bacon hálóba tekerni. Pulykaszárnyat is szeretek sütni, azt is kevesen sütnek, pedig nagyon jó alapanyag.
Említetted korábban, hogy kissé a magyar BBQ-s társadalom periférián érzed magad és a drum szmókereket. Mesélnél erről az olvasóknak? Hogyan alakult ki ez az érzés és, hogyan éled meg?
Ennek több oka is van. Amikor mi elkezdtük most már több, mint 4 évvel ezelőtt akkor kicsit ez a drum szmóker típus egy ilyen lesajnált eszköz volt, akkor jelentek meg a csilli-villi szekrényszmókerek sorban, meg mindenféle gyári szmókerek.
A mi szmókereink – ez nem titok – “custom made” szmókerek, megrendelésre készülnek. Amit a saját két kezünkkel rakunk össze. Azt ugye tudni kell, hogy én is végeztem fémipari iskolát, így némi affinitásom ehhez van, vagy volt. Ugyanakkor 20 éve televíziós szerkesztőként, és riporterként dolgozom. Azért szerettem bele ebbe az egész szmóker-készítésbe, mert a kreatív munka mellett tök jól esett valami olyasmit csinálni, amiben tényleg koszos lesz a kezem. Fúrhatok, csavarozhatok, így előjött belőlem a “szerelgető férfi”, ami sokáig el volt rejtve.
Én nagyon szeretem azt, hogy minden szmókerbe, sütőbe belevihetem a saját ötleteimet. Azt, hogy nincs két egyforma szmókerünk. Sokszor változtatunk rajta, vagy ha eszünkbe jut valami, kipróbáljuk. Egy hosszú folyamat volt, amíg a mai állapotig eljutottunk. Az elején egy picit lesajnáltak bennünket.
Megkaptuk azt, hogy amatőr, meg hogy “túlárazott”, meg hogy sokkal jobbak a töltény szmókerek, hogy sokkal jobbak a kamadók. Nyilván mindenki szereti a saját szmókereit, biztos tök jók a töltény szmókerek is, a szekrényszmókerek is, ami megint egy más kategória, az offset szmókerek is szintén.
Mindenféle szmóker típust lehet szeretni, minden szmóker típusban vannak nagyon jók és kevésbé jók. Mi azt gondoljuk, hogy, amit a drum szmókerből ki lehet hozni, azért azt igyekszünk kihozni. Az elején nem éreztem azt, hogy engem ez a társaság be akarna fogadni. Nekem nem célom az, ha szabad így fogalmazni, hogy a magyar BBQ-s társadalmat “meggyőzzem” arról, hogy a drum szmóker a legjobb szmóker a BBQ-zás világában.
Nekem a hétköznapi embereket kell meggyőzni arról, hogy kezdjenek el BBQ-zni és ehhez tudok ajánlani egy magyar készítésű drum szmókert.
Hiszek abban, hogy egy ilyen eszközzel, éttermi minőséghez közeli ételeket lehet készíteni még akkor is, még úgy is, ha az embernek nincsen óriási konyhai jártassága.
A saját szmókereiteken kívül használtál vagy használsz más sütőt?
Nyilván én is, amikor megismertem a BBQ-t, elkezdtem mindenféle sütőket meg szmókereket összegyűjteni. Az első sütőm egy Old Smokey volt, amit a Mariusztól (Adorjányi Máriusz, BBQ Expedition- a szerk.) kaptam és az első csirkémet még abban sütöttem.
Gyakorlatilag nagyon-nagyon gyorsan bejött a drum szmóker és ahogy készen lettek az első sajátjaink már csak abban sütöttünk. Azóta is a saját hordóinkban sütöm a legjobbakat.
Volt egy próbálkozásunk, hogy építettünk mi is egy szekrényszmókert, egy prototípust, ami egy különleges felépítésű, alsó égesterű szekrényszmóker volt. Abban is nagyon jókat sütöttünk, szerettük meg minden, de rájöttünk, hogy nem akarunk mi beállni sokadiknak a szekrényszmókeres sorba. Úgy gondoltuk, továbbra is megmaradunk ezen a drum szmókeres vonalon, mert ebben értünk el sikereket, ebben sikerült eljutni egy olyan szintre, amire most már büszkék lehetünk. Szépek lettek a szmókereink és nagyon jól funkcionálnak.
Ha egy “füstimádó” rokona, barátja hozzátok téved esetleg, ajándékba mit javasolnál neki?
A kisebb méretű szmókerek azok, amik meglepően nagy érdeklődést váltottak ki Magyarországon. 60 literes szmókerből sokat csináltunk már. Először azt hittük, hogy ez túl kicsi lesz, de rá kellett jönnünk, hogy mások a méretek a BBQ világában Amerikában és mások itthon.
Amerikában a standard méret 216 literes, vagyis 55 gallonos hordóból készített drum szmóker, amibe 55 cm-es rácsokat tesznek, ráadásul mindjárt kettőt. Ezen ugye komoly mennyiségű húst le lehet sütni. Rájöttünk, hogy a magyar piacon nem biztos, hogy ebből fog a legtöbb fogyni, gyakorlatilag ritkán süt az ember annyit, hogy két 56 centis kör alakú grill rácsot megtudjon tölteni. Ha az ember csak a családjának süt, akkor bőven elég tud lenni egy 60 literes drum szmóker is. Ez aztán elterjedt és keresett lett.
Tavaly pedig az emberek elkezdték azt igényelni, hogy a termékeket személyessé tegyük. Elkezdtünk csinálni olyan egyedi drum szmókereket, amire a tulajdonosnak a nevét festettük rá, vagy a kedvenc focicsapatának a nevét, vagy a kedvenc zenekarának a nevét. Például csináltunk már Tankcsapdás szmókert, csináltunk már Videoton szmókert, Tormentor zenekar szmókert.
Az emberek szeretik a saját nevüket is viszont látni a szmókerükön! Olyat is csináltunk, hogy valakinek a szülinapjára készítettünk egy születésnapi szmókert, amire ráírtuk, hogy “Boldog születésnapot Laci!” és akkor a családtagjai alá is írták a fedelét, így kapta meg.
Azoknak is ajánlott egyébként, akiknek van esetleg nagyobb szmókerük egy második szmókernek, mert a kis méret miatt nagyon jól hordozható. Ha az ember elmegy mondjuk egy peca túrára a barátaival, vagy a családjával lemegy a telekre 4-5 napra, akkor ezt könnyű berakni a csomagtartóba és a BBQ-zhatnak, nem egy nagy szmókert vinni magukkal, tökéletes utazó szmókernek is.
Ezt tudom legjobban ajánlani mondjuk ajándékba, ezeket a kis méretű, személyre szabott szmókereket.
Jelenleg milyen helyet tölt be az életedben a szmóker készítés? Hol látod ezt a vállalkozást mondjuk 5 év múlva?
Amikor négy évvel ezelőtt elkezdtük, akkor még nem tudtuk, hogy ez az egész hova fog kanyarodni. Először gyermeki lelkesedéssel vágtunk bele, utólag visszanézve az elmúlt négy évre, szmókerről, szmókerre egyre jobbak tudtunk lenni, jobb minőségű sütőket tudtunk csinálni.
Először csak egyfélét, aztán kétfélét, a végén már négyfélét, négy féle méretben készítjük a szmókereket. Eddig úgy 300 szmókert készíthettük.
Sokat beszélgettünk az öcsémmel arról, hogy mi ennek a jövője. Gyakorlatilag elhagyjuk-e ezt a családi, manufaktúrális jelleget? Hogy valaki minket megkeres és ezt tényleg mi fúrjuk ki, mi festjük le, mi készítjük el.
Aztán rájöttünk, hogy nem akarjuk ezt elhagyni, mert pont ez a szépsége annak, amit mi csinálunk! Futószalagon gyártott gyári szmókert bárki tud venni, ha bemegy egy szaküzletbe, de olyan szmókert, amin a kedvenc focicsapatának a neve, logója, vagy a kedvenc zenekarának a neve, logója ott lesz, olyat nem biztos, hogy tud venni!
Amikor mi a szmókereinket átadjuk, mi kapcsolatokat is építünk, azokkal, akik tőlünk ezeket a hordókat megrendelik. Minket bátran felhívhatnak az első néhány sütés előtt elmondjuk mire figyeljenek, kicsit képezzük is őket.
Most már egyébként büszkén mondhatom, hogy egy egész jó kis drum szmókeres közösség alakult ki Magyarországon! Lehet, hogy a BBQ-s társadalomnak egy pici szegmense vagy egy ilyen “undergroundja”, de tök jókat sütnek az emberek és küldik a fotókat róla, hogy: “nézd mit sütöttem a hétvégén a hordóban”, és ez nagyon jó érzés nekünk!
Vannak olyan terveink, hogy két vonalat vinnénk tovább később párhuzamosan. Megmaradna ez a manufakturális épített, “100% handmade” vonal, de ugyanakkor szeretnénk egy olyan drum szmókert is piacra dobni, amit gyakorlatilag sorozatgyártásra is alkalmassá teszünk majd és akkor talán szélesebb körben is elérhető lesz és nagyobb mennyiséget is letudunk majd gyártani belőle.
Részt vettél az első Bánya BBQ & Blues rendezvényen. Hogyan láttad a rendezvényt, hogy érezted magad?
Nagyon örültem annak, hogy megkerestek a szervezők!
Egy ideig az volt a kérdés, hogy milyen módon vegyek részt a rendezvényen. Zsűritagként, kiállítóként vagy szimplán versenyzőként. Végül a versenyzés mellett döntöttem és a fődíjat felajánlottam egy 40 literes, különleges fényezésű drum szmókert. Utólag azt gondolom ez így volt jó!
Egyrészt nagyon jól éreztem magam, két barátommal alakítottunk egy kis csapatot.
Ez volt igazából életünk első komolyabb BBQ versenye, úgyhogy ők tulajdonképpen még egy éve sem BBQ-znak. Készítettem nekik egy drum szmókert, azóta is nagyon lelkesen használják, sütögetnek benne. Először meg is ijedtek kicsit a dologtól, hogy “hú hát BBQ versenyre, mit keresnénk mi ott? Nem sütünk mi olyan régen!”. Aztán rábeszéltem Őket: “gyertek el, tök jó buli lesz, ezt is kipróbáljuk!”
Végülis szerintem tök jó eredményt értünk el, összetettben ötödikek lettünk, amit mi nagyon jó eredményként éltük meg, mert bevallom nem készültünk annyira rá, pedig terveztük, hogy tartunk próba sütéseket meg nagyon megtervezzük az egészet, nyilván nem jött úgy össze és tudjuk is, hogy mit rontottunk el. Tapasztalatnak nagyon jó volt, tudjuk, hogy mind a két kategória, hogyan lehetett volna még jobb! Úgyhogy óriási élmény volt és legközelebb is tervezzük, hogy mindenképpen ott leszünk.
Én ugye Dunavarsányban lakom és lakóhelyemtől néhány kilométerre a szegedi fesztivállal egy időben tartottak egy másik BBQ-s eseményt. Én azonban úgy döntöttem, hogy inkább a szegedin szeretnék részt venni.
Egyrészt nagyon szívélyes meghívást kaptam a vendéglátóktól, a szervezőktől, ami nekem nagyon jól esett, illetve azt gondoltam, hogy egy új városban is meg fogom tudni mutatni a drum szmókerezés szépségeit. Úgy ítéltem meg, hogy a másik rendezvény Harasztin sokkal inkább a szakmának szólt, én viszont továbbra is azt gondolom, hogy a hétköznapi emberek számára szeretnék sütőket készíteni. Nekik szeretném megmutatni miért jó egy drum szmóker a kertben és milyen csodálatos ételeket lehet készíteni egy hordóban!
